NR és NAD+ információk

Hogyan működik a sejtjavítás?

2021.02.12 18:52
Hogyan működik a sejtjavítás?

Hogyan működik a sejtjavítás?

A biológiai test minden nap mindenféle feladatot elvégez úgy, hogy erről valójában szinte nincs is tudomása az embernek, azaz az emberi tudatosság szempontjából láthatatlanul.

Attól a pillanattól kezdve, hogy alvási ciklus legmélyebb szakaszán is keresztül megyünk, majd ébredünk, a sejtjeink folyamatosan kezelik az élet elengedhetetlen belső kopását.

A meghibásodott sejtek helyreállítása alapvető szerepet játszik az emberi test egészségének megőrzésében.

A környezeti körülményektől függetlenül a földi élet ugyanúgy bontakozik ki mindannyiunk számára: minden nap újrakezdjük, energiát fogyasztunk, majd pihenünk, hogy nekikezdhessünk az elkövetkező napra.

A sejtjavítás nélkül ez az univerzális folyamat lehetetlen.

Könnyű belátni tehát a gyengeségeket az emberi test összetételében, biológiájában. Olyan sejtekből áll az emberi szervezet, amelyek általában puhák, mocskosak és sérülékenyek. Ami azonban az élő szervezeteket egyedivé teszi az edzett, mesterséges (és automatizált) gépektől, az a külső beavatkozás nélküli önjavítás képessége.

A Science idézetekben megjelent áttekintés szerint (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5664224/ ):

„A diákok által feltett szokásos kérdés az, hogy hogyan határozzuk meg azt, hogy mit jelent élni. Ezt meglepően nehéz pontosan megfogalmazni, de az élő rendszerek egyik figyelemre méltó jellemzője, amely megkülönbözteti őket az ember által készített gépektől, az a képességük, hogy gyógyítsák és javítsák önmagukat. ”

Számos példát látunk arra, hogy a test csodálatos javításokat végez, a törött csontok javításától a tüdő gyógyulásáig, miután például leszokott egy rossz dohányzási szokásról.

Vizsgáljuk meg a következőkben, hogy hogyan valósítják meg ezeket a csodákat az emberi test sejtjei.

 

Mi a sejtkárosodás?

Az életben valamikor minden ember látta már a sejtek képeit: éteri, lekerekített gömbök, amelyek különböző színűek, formájúak, textúrájúak és méretűek. Egyes sejtek szikárak és törékenyek.

A sejtjek minden nap környezeti toxinoknak, veszélyes vegyületeknek és kórokozóknak vannak kitéve, amelyek megpróbálják őket károsítani. Ezek a környezeti tényezők és kórokozók megpróbálják megtámadni a DNS-t. Valahányszor a DNS-t támadás éri, a sejtjeknek ki kell találniuk, hogyan lehet helyrehozni a támadás során keletkező kárt.

A sejtkárosodás alapvetően a biológiai sejtciklus leállítását/leállását okozza, ahol a duplikáció és az osztódás visszatartásra kerül, amiért a sejteknek meg kell találniuk a károk helyreállításának módját, mielőtt a sejtciklus folytatódhatna.

 

Ne maradj le aktuális akciónkról! Próbáld ki és tapasztald meg TE is mire képes a NAD+ termék!!! Kattints IDE!

Az önjavítás sejtszinten történik.

Az emberi test minden pillanatban apró biológiai folyamatokon megy keresztül sejtszinten, hogy javításokat végezzen és helyreállítsa a megfelelő működését.

Például az Illinois -i Egyetem preklinikai kutatásai a Nature Structural & Molecular Biology című folyóiratban azt mutatják be, hogy a májsejtek hogyan javítják és állítják helyre magukat azáltal, hogy visszatérnek abba a sejtállapotba, amely általában közvetlenül a születés után következik be (https://www.nature.com/articles/s41594-018-0129-2 ).

A máj, mint tudjuk, elviselheti az alkohollal való visszaélés vagy más toxinok okozta súlyos károkat, és mégis létfontosságú helyreállítási folyamatokon keresztül megőrzi működését.

Ez a kutatás azt vizsgálja, hogy a máj hogyan valósítja meg ezt. Auinash Kalsotra professzor, ebben a témakörben a fő kutató elmondja az Illinois -i Egyetem News Bureau –nak (https://news.illinois.edu/view/6367/698670 ):

„Tudjuk, hogy egy egészséges felnőtt májban a sejtek nyugalmi állapotban vannak, és ritkán mennek sejtosztódásra. Ha azonban a máj megsérül, a májsejtek újra belépnek a sejtciklusba, hogy megosszák magukat és többet termeljenek magukból. ”

 

A csapat felfedezte, hogy a májsejtek javítási utasításokat adnak az úgynevezett „Víziló jelátvitel útján” („Hippo signaling pathway”) a sérült területre.

Az Illinois -i Egyetem kutatása azt mutatja, hogy az emberi test DNS-ei mennyire kódolják ezeket a javító mechanizmusokat.

 

Az emberi test DNS egészsége befolyásolja az öregedést.

A sejt sérülése bárhol előfordulhat a sejt szerkezetében - membránok, mitokondriumok vagy a mag. Mindenhol léteznek azonban a javítómechanizmusok annak biztosítására, hogy ezek a rendszerek hibátlanul működjenek.

A DNS felügyel ezekre az önjavító mechanizmusokra.

Nem meglepő tehát, hogy a kutatások azt mutatják, hogy az emberi test DNS egészsége szorosan összefügg az öregedéssel.

A Quarterly Review of Biology felülvizsgálata feltételezi (https://www.journals.uchicago.edu/doi/10.1086/412317 ):

"… Az olyan tényezők, amelyek meghatározzák az egyének maximális élettartamát a populációban –

a DNS -károsodás előfordulásának aránya, a DNS -javítás mértéke, a sejtek redundanciájának mértéke és a stressznek való kitettség mértéke."

Más tudósok ugyanúgy rámutatnak a DNS károsodására, mint az életkorral összefüggő állapot bűnösére.

Carlos Lopez-Otin, PhD és egy kutatócsoport által javasolt kilenc öregedési jellemző áttekintésekor a DNS replikációjának megzavarása vagy a DNS integritásának megszakadása sok sejtműködési zavar alapvető okává válik.

 

A DNS sebezhető.

A DNS egy önéletrajz. Tartják a kódot, hogy kinyomtassák az összes szükséges fehérjét a szervezetben. Bármilyen létfontosságúak is, sajnos a sejtkárosodás egyik legsebezhetőbb célpontjai lehetnek.

Az ionizáló sugárzás vagy peszticidek áthatolhatnak a sejtfalon, és sérüléseket okozhatnak a DNS -szálakban. Vannak olyan fenyegetések továbbá a sejtben, amelyek ugyanúgy megzavarhatják a DNS működését, főleg az oxidatív stressz. Az oxidatív stressz akkor fordul elő, ha egyensúlyhiány van a szabadgyökök és az antioxidánsok között (https://mebar.hu/stressz-szabadgyokok ).

A szabadgyökök, más néven reaktív oxigénfajok (ROS), illékony vegyületek, amelyek ellenőrizetlenül károsítják a DNS -t és más sejtfolyamatokat. Általában az emberi szervezet elegendő antioxidánst termel, hogy ellenálljon ezeknek a kis bajkeverőknek. A testet azonban néha elárasztja ez a teher.

Mi váltja ki a sejtek helyreállítását a testben?

Az oxidatív stressz csökkentésének kulcsa a mitokondriumok egészségének megőrzése.

A mitokondrium a „sejt erőműve” (https://mebar.hu/mitokondrium ), és a legtöbb szabadgyököt is a mitokondrium termeli a testben.

A mitokondriumok energiát termelnek azáltal, hogy átalakítják az elfogyasztott ételeket, amely folyamat során a szabadgyökök melléktermékként keletkeznek, mint például a szénerőmű üvegházhatású gázai. A szabadgyökök a szükséges „gonoszság” ahhoz, hogy képletesen szólva „bekapcsolva tartsák a lámpákat” a sejtben.

Bizonyos életmódbeli tényezők túlhajthatják a mitokondriumokat, ami kezelhetetlen mennyiségű szabadgyök termelődéséhez vezethet.

Az egészséges szokások azonban pozitívan befolyásolhatják a szervezetet sejtszinten, ezért elengedhetetlen az olyan viselkedések elkerülése, amelyek károsítják a mitokondriumokat és csökkentik a szervezetben a NAD+ molekula mennyiségét.

A NAD + nevű létfontosságú koenzim fontos szerepet játszik a sejtek helyreállítási folyamatainak elindításában és folyamatos működtetésében.

A NAD + egy „segítő molekula”, amely segít a sejtek energiájának előállításában és a sirtuinok aktiválásában, amely sirtuinok a sejtek egészségi állapotát szabályozzák.

Sajnos azonban sok tényező járul hozzá az alacsonyabb NAD + szinthez az életben az idő múlásával.  

A NAD + testben lévő mennyiségére káros stresszorok és metabolikus sérülések példái a következők:

1) Mozgásszegény életmód (https://mebar.hu/mozgasszegeny-eletmod ).

2) A túl intenzív mozgás.

3) Mértéktelen alkoholfogyasztás.

4) Mértéktelen evés, túlevés és rossz táplálkozás.

5) Alvásmegvonás, alváshiány (https://mebar.hu/alvashiany ).

6) Mértéktelen és erős UV sugárzásnak kitett napozás.

7) Dohányzás, kábítószerek fogyasztása.

8) A különféle betegségek és vírusfertőzések.

 

A jó hír azonban az, hogy elegendő sejtenergia mellett a sejtek újjáépülnek azáltal, hogy újra létrehoznak minden sérült vagy elveszett struktúrát.

A legtöbb sejtrendszer így működik, különféle komponensek együttesen hajtják végre a folyamat különböző szakaszait, amíg a sejt vissza nem áll az eredeti állapotába. Mindazonáltal a regeneráció során sem minden sejt vagy sejtegység működik ugyanúgy.

A Science folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok kimutatták, hogy többsejtű élőlények esetekben egyes sejtek teljesen új sejteket képesek létrehozni az elveszett sejtek pótlására (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5664224/ ).

Azonban az egysejtűek szintjén a regenerációnak hangsúlyosabb szerepe van. Ilyen esetekben a sejt általában helyreállítja és pótolja a hiányzó komponenseket, miután a károsodás stabilizálódott.

A struktúra és a funkcionalitás helyreállítása egysejtű szinten több időt, energiát és lépést igényel, sőt egyes esetekben a sejtstruktúra véglegesen megváltozik.

Mi van, ha a sejtkárosodás már megtörtént?

A sejt sérülésétől függően a károsodás visszafordítható.

Szerencsére a szervezetben vannak javító enzimek, amelyek képesek beolvasni a DNS -t, keresni a hibákat és kijavítani a fizikai sérüléseket. Az alábbiakban bemutatjuk az enzimek által használt különféle javítási módokat.

 

Egyszálú sérülés esetén:

A DNS négy különböző nukleotidból áll:

adeninből, timinből, guaninból és citozinból (rövidebb formában - A, T, G és C).

Ezek a nukleotidok kettős hélix alakban vannak elrendezve.

 

Ha csak az egyik szálnak van problémája, a javítást az alábbi módok egyikével lehet elvégezni:

- Az eltérés javítása.

Ez a módszer csak a DNS replikáció során aktív. Ahogy az egyik enzim replikálja a DNS -t, egy másik enzimkészlet „lektorálja” a hibákat. Ha eltérést látnak, „kivágják” a helytelen nukleotidot, és kicserélik a megfelelőre.

- Alapkimetszéses javítás.

Ez a módszer olyan, mint az eltérés javítása, de akkor fordul elő, amikor a DNS nincs replikációban. Amikor a DNS károsodik a környezeti tényezőktől, például a toxinoktól (azaz például a dohányzásból származó rákkeltő anyagoktól), a sérülés néha elég kicsi ahhoz, hogy „kijavítsa” a kárt.

- Nukleotid kimetszéses javítás.

Ezt a módszert szélsőségesebb egyszálú sérüléseknél alkalmazzák. Például az UV -sugárzás hatására egyetlen szálban lévő két nukleotid összeolvadhat, ami torzítja a DNS kettős hélix alakját. Ha a szál integritása sérül, akkor egy egyszerű „pontjavítás” nem oldja meg a feladatot. Ehelyett egy csapat javító enzim megy keresztül a problémás területen, és jelentős nukleotid cserét hajt végre.

 

Kétszálú sérülés esetén:

A magas frekvenciájú sugárzás, például a gamma- és a röntgensugárzás néha elvághatja mindkét DNS-szálat.

A kettős szálszakadás a legveszélyesebb, bizonyos esetekben sejtpusztuláshoz vezet.

A test visszafejlődhet az ilyen károsodásoktól. A folyamat ha súlyosabb, úgy mutációkhoz vezet.

Íme a módszerek, amelyekkel a test kétláncú javításokat végez:

- Homológ rekombináció.

Ez a módszer sablonként a hasonló DNS sértetlen szakaszát használja. A javító enzimek másolják a sablont a hiányzó rész pótlására.

- Nem homológ végösszekötés.

Ez a módszer nem támaszkodik sablonra, általában azért, mert az nem áll rendelkezésre. Ehelyett a javító enzimek levágják a törött szálat és összeolvasztják a törött végeket.

 

Segíthet az ember a DNS -javító enzimek támogatásában.

Ezen létfontosságú javító enzimek támogatásának egyik módja a folyamatok elősegítése.

Például a NAD+ egy olyan kulcsfontosságú koenzim (https://mebar.hu/osszefoglalo ), amely segít aktiválni a PARP1, PARP2 és PARP3 DNS -javító enzimeket.

Ezek az enzimek létfontosságúak az alapkimetszés javításában.

A NAD+ befolyásolja a sirtuinek nevű génszabályozó fehérjék DNS -javító képességét is.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány megjegyzi (https://www.nature.com/articles/s41598-020-57506-9#Abs1 ): "Ezen enzimek szubsztrátjaként a NAD+ elérhetősége közvetlenül befolyásolhatja a DNS -javítási útvonal működését, valamint módosíthatja a kromatin szerkezetét a DNS -javító képesség további befolyásolása érdekében."  

A NAD+ mennyiségét fokozó étrendkiegészítők nagyszerű eszközök lehetnek a javító enzimek támogatására (https://mebar.hu/nad-taplalekkiegeszito ).

Néhány NAD+ erősítő azonban bizonyos hátrányokkal jár. Egy NAD+ táplálékkiegészítő, a nikotinamid (más néven niacinamid), amelyről kimutatták, hogy elnyomja a sirtuint.  

A tudományos vizsgálatok azt mutatták és mutatják (https://mebar.hu/niagen-kutatas ), hogy a nikotinamid -ribozid (NR) sokkal hatékonyabban emeli a NAD+ molekula szintjét az emberi testben, mint más NAD+ fokozó étrendkiegészítők, anélkül, hogy gátolná a sirtuinok aktivitását (https://mebar.hu/nikotinamid-ribozid-klorid-elonyei ).

Mit tehet az ember a javító enzimek működéséért?

Bármilyen csodálatos is lehet a test, nem kell magától értetődőnek tekinteni, hogy képes megjavítani önmagát.

A DNS -javítást például erősen befolyásolja az életmód (https://mebar.hu/egeszseg-figyelem )és a táplálkozás (https://mebar.hu/taplalkozas ).

Ahelyett, hogy az ember erősen támaszkodna a javító enzimekre, jobb és előrelátóbb megoldás a károkhoz vezető körülmények megfékezése (https://mebar.hu/tudatossag ).  

A megelőző (preventív) ellátás és gyakorlat módszerei, mint például a napvédők alkalmazása a forró nyári napokon segíthetnek enyhíteni az UV -sugárzás okozta károk helyreállításának munkáját, továbbá a különféle NAD+ mennyiségét növelő táplálékkiegészítők használata, különösképpen a leghatékonyabb és legbiztonságosabb (https://mebar.hu/engedelyek ) Niagen® nikotinamid-ribozid hatóanyagtartalmú étrendkiegészítők (https://mebar.hu/sejtregeneralovitamin ).

 

Fent kell tehát tartani a NAD + szintjét a sejtek javításának támogatásához.

Még egyszer kihangsúlyozva: az egészséges NAD + szint fenntartása elősegíti a sejtek készenlétét mindenféle helyreállító tevékenységre.

Az alapvető autofágia (mint a sejtek saját önemésztése) segítésétől az öregedéssel járó sejtkárosodás különböző formáinak kijavításáig a magas NAD + szint a biológiai szervezetben támogathatja a sejtek rugalmasságát az egész test területén.

Összességében tehát a páratlan javítási képességek a sejteket biológiai szupersztárokká teszik, és a NAD + stimuláló étrendkiegészítők segíthetik ebben a működésüket.

Bármi legyen is az életviteli rendje az embernek, mindig vigyáznia kell a sejtjeire, amelyek folyamatosan azon dolgoznak, hogy egészségesek, energikusak és ellenállóak maradjunk.

Nem szabad elfeledni tehát, hogy mindennapi döntései az embernek segíthetik vagy bánthatják ezeket a létfontosságú mechanizmusokat.

 

 

Forrás:

https://truniagen.com/blog/how-does-cellular-repair-work/

Az eredeti forrásszöveg tartalmi és szerkezeti változtatásának jogát a szerző fenntartja a jövőre nézve, mely az eredeti forrásszöveg fordítását nem befolyásolja.

Fordítás és kiegészítés (dőlt betűs részek):

Mebar Kft.

Kapcsolódó Nicotinamid Riboside tartalmú termékek: