NR és NAD+ információk

A ráncok azt jelentik, hogy gyorsabban öregedek?

2021.03.14 16:27
A ráncok azt jelentik, hogy gyorsabban öregedek?

Az öregedéssel kapcsolatos nagy kérdések megválaszolása.

Kevesen kérdezzük meg, hogy miért öregszünk.

Megoldásokat azonban szeretnénk, sőt akarunk is, és mindezt azonnal.

Hogyan lehet megszabadulni az ősz hajszálaktól, kezelni a ráncokat és enyhíteni a fájó ízületeink fájdalmát, stb.?

Úgy tudni, hogy még nem találtuk ki az időutazás módját (egyenlőre), de a legújabb kutatások azt mutatják be az embereknek, hogy a kívülről történtek megértéséhez a legjobb a visszatekintés, vagy a testbe történő belenézés.

 

Maradhat az ember fiatalnak érezve magát ahogy öregszik?

Nincs olyan csoda tabletta, amely visszafordítaná a fizikai öregedést.

Minden általános tanács igaz a fiatalosság megőrzéséről, mint például: a fizikai aktivitás, a szellemi frissesség és munka, a mentálisan stimulációk, a szociális elkötelezettség, stb..

Számos kutatás azt jelzi, hogy az egészséges öregedés genetikai felépítésünk egyik függvénye.

Ennek ellenére nincs egyetlen olyan tevékenységtípus sem, amely mindenki számára a legjobb lenne. Az olyan gyakorlatok, mint a tánc, a jóga, a gyaloglás, a túrázás, a futás, az úszás, a kerékpározás, a lovaglás, vagy más egyéb sportok és testmozgások mind jók, de mindenkinek mindig az egyéni körülményeivel kell dolgoznia.

Bizonyos étrendkiegészítők pedig segíthetnek az izomzat helyreállításában, vagy elősegíthetik azt az extra energiát, hogy éberek legyünk vagy akár kijussunk a házból.

Az egészséges öregedésre azonban a mozgás nagy hatással van.

 

A ráncok azt jelentik, hogy gyorsabban öregedek?

A bőr öregedésének nagyon sok köze van a környezetünkhöz, ezért a legtöbb bőrgyógyász és bőrszakértő javasolja a hidratálást és az erős UV sugárzású napsugárzás elkerülését.

Tudni kell azonban, hogy a test bőrének ráncait a bőrrétegek megváltozása és e sejtek minőségének romlása okozza.

A Journal of Investigative Dermatology Symposium Proceedings folyóiratban közzétett áttekintés azt sugallja, hogy a ráncokért a keratinocitáknak nevezett bőrtípusok a felelősek

(https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1087002415305086 ).

Egy másik, az „Öregedés és fejlődés mechanizmusaiban” közzétett áttekintésben a kollagén fehérjék a hibásak

(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29548941/ ).

Akárhogyan is van, nincs bizonyíték arra, hogy a bőr öregedése ugyanolyan ütemben történik, mint testünk többi szövetéé, de be kell vallani, hogy a közelmúltban még nem sok kutatás történt ezen a területen.

 

Miért öregszik az ember egyáltalán?

A Cell folyóiratban megjelent összefoglaló az öregedés számos jellemzőjét azonosította

(https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0092867413006454 ).

A felsorolt jellemzőket ha megértjük, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz és mi a közös bennük, ez segíthet javítani az öregedés folyamatát.

 

Itt van három fő jellemző:

1) A telomerek.

Ha követi az ember az egészséges öregedés körüli tudományt, valószínűleg hallott a telomerekről. Ezek az apró területek megvédik a DNS végeit a károsodásoktól. Úgy működnek, mint egy kis sapkák. Amint azt Maria A. Blasco megjegyezte, a telomerek is öregednek, mint a többi DNS-ünk

(https://www.nature.com/articles/nchembio.2007.38 ).

A Nature Cell Biology folyóiratban megjelent tanulmány arra utal, hogy a telomerek öregedésével az ember egészségi állapota kezd leromlani, hanyatlani vagy akár káros magatartást tanúsítani

(https://www.nature.com/articles/ncb2466 )

A.M. Olovnyikov elmélete szerint a test sejtjei csak addig tudnak fennmaradni, amíg a telomerek engedik

(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9415101/ ).

 

2) Az oxidatív károsodás.

A test által termelt energia nagy része a mitokondriumok oxigénfogyasztásától függ.

Ez az energia azonban nem költségmentes.

Michael P. Murphy arra a következtetésre jutott, hogy ezek a reakciók az úgynevezett reaktív oxigénfajokat is létrehozzák, amelyek károsíthatják a test sejtjeit és szöveteit

(https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2605959/ ).

 

3) A genomikai (és genetikai) instabilitás.

Ez az öregedési jellemző minden organizmusban gyakori.

Az Aging Research Reviews folyóiratban közzétett áttekintés azt sugallja, hogy a sejtek osztódása a környezeti tényezők hatásának kitett évek óta felhalmozódó DNS károsodás eredménye

(https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1568163712000086?via%3Dihub )

Figyelemre méltó a test vele született képessége a DNS replikálására és helyreállítására, de néha ez a károsodás észrevétlen marad, és ez új sejtekbe kerül. Ez egyensúlyhiányt vagy genomiális instabilitást eredményez.

Az a képessége a testnek, hogy megédje a sejtek DNS-ét még mielőtt megismétlődne (vagyis osztódna), ez a képesség rendben tartja a test sejtjeit és segít megelőzni az egészségügyi problémákat. 

 

Tényleg az úgynevezett második születésünkkor kezdünk meghalni?

Senki sem tudja pontosan, mikor kezd az ember öregedni – ez teljességgel az egyéni körülmények függvénye.

A PLOS One-ban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a kognitív funkció csökkenése húszas éveink elején válik észrevehetővé, ami arra utal, hogy ez még korábban megkezdődhet

(https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0094215 )

Egy másik mérési pont az, amit a tudományos közösség biológiai érettségnek nevez, amely a pubertás után következik be. A biológiai érettséggel a test befejezte fejlődését, úgymond felnőtté vált, és innentől elkezdhet öregedni. Az öregedés legtöbb jellemzője azonban csak az élet közepén vagy utána mérhető igazán, ami azonban nem jelenti azt, hogy molekuláris szinten nem történnek már változások jóval korábban.

Egy bizonyos pontig ezeket a változásokat nem veszi észre az ember, de attól már fennállnak. (Valójában a döntő pont pontosan ez, vagyis az emberek tudatosságának hiánya, hogy észrevegyék, és megfelelő időben vegyék észre a folyamatok változását a szervezetükben.)

 

Van-e jobb módszer az öregedésre?

Most már teljesen világos a tudományos körökben, hogy egy bizonyos molekula mennyisége csökken ahogy öregszünk, amely molekula döntő fontosságú az emberi egészség szempontjából.

Ez a NAD + (nikotinamid-adenin-dinukleotid) néven ismert molekula azon kevés vegyületek egyike a testben, amely összeköti az öregedés ismert jellemzőit.

A NAD + nemcsak az olyan reakciókhoz szükséges, mint a reaktív oxigénfajok szabályozása, hanem a telomer működésének és a genomi stabilitás elősegítésének is.

2004-ben Charles Brenner felfedezte a nikotinamid-ribozid-kloridot (amely nikotinamid-ribozidot tartalmaz) mint a B3 vitamin egy formáját, amely növeli a NAD + mennyiségét a testben. Később felfedezte, hogy ez a vitamin arra ösztönözte a NAD + -t, hogy továbbra is támogassa a telomer működését és a genom stabilitását, ami meghosszabbította a kísérleti alany élettartamát

(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17482543/ )

 

A kutatások rámutattak, hogy a fiatalkori NAD + szint fenntartása a testben elősegítheti a fiatalos rugalmasság fenntartását is az életkor előrehaladtával.

Forrás:

https://truniagen.com/blog/answering-the-big-questions-about-aging/

Az eredeti forrásszöveg tartalmi és szerkezeti változtatásának jogát a szerző fenntartja a jövőre nézve, mely az eredeti forrásszöveg fordítását nem befolyásolja.

Fordítás és kiegészítés (dőlt betűs részek):

Mebar Kft.

Kapcsolódó Nikotinamid-Ribozid-Klorid (Niagen®) tartalmú termékek: