NR és NAD+ információk

Összefoglaló a NAD+ és NR szerepéről a feltaláló és munkatársai leírásának alapján

2020.12.07 18:57
Összefoglaló a NAD+ és NR szerepéről a feltaláló és munkatársai leírásának alapján

Mi a NAD +és hogyan befolyásolja az öregedést?


A NAD + a nikotinamid-adenin-dinukleotid rövidítése.


A NAD + egy koenzim, amely a test minden élő sejtjében megtalálható. A koenzim egy kis molekula, amely egy enzimmel együtt egy adott kémiai reakció felgyorsítására szolgál. A koenzimek és enzimek olyanok, mint két hüvelyes borsó. Több ezer enzim van a szervezetben, amelyek mindegyike különböző biológiai funkciókatalizátorként működik. Például az amiláz (nyál) a szénhidrátokat kisebb molekulákra bontja, hogy a gyomor és a vékonybél könnyen emészthesse. Az enzimek azonban nem csak a molekulákat bontják le. Segítenek a molekulák felépítésében is. Erre az egyik legjobb példa a sejtenergia-termelés, ahol a NAD+ mellett fontos enzimek segítenek előállítani a test energiáját. Az olyan koenzimek megértése érdekében, mint a NAD+, először meg kell érteni a legjobb barátjukat: az enzimet.

 

(Mi az enzim?


Az enzimek fehérjékből állnak, és több ezer ilyen van a testben, amelyek mindegyike különböző biológiai funkció katalizátorként működik.


A legismertebb enzim a nyálban található, amiláz néven ismert. Ezeket a tudományos neveket nehéz megjegyezni, de jó szabály lehet azt megjegyezni, hogy a legtöbb enzim „-ase” betűkkel végződik. Például az amiláz a bevitt táplálékokból kapott szénhidrátokat kisebb molekulákra bontja, hogy a gyomorban és a vékonybélben könnyebben emészthető legyen. Az enzimek azonban nemcsak a molekulákat bontják le. Molekulákat is építenek. Ennek egyik legjobb példáját látjuk az adenozin-trifoszfát (ATP) szintázban, egy fontos enzimben, amely és a NAD + együttműködik a szervezet energiájának (a szervezet energiájának) előállításában.

A sejtekben rengetegféle energiaigényes reakció zajlik, de a mérleg másik serpenyőjében mindig az ATP molekula lebontását találjuk, tehát minden sejtműködéshez az energia az ATP molekula bontásából származik.
Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az ATP az emberi testben egyetemes „fizetőeszköz”, ugyanis minden energiaigényes biokémiai átalakuláshoz ez a molekula biztosítja az energiát.
Az ATP előállításához pedig nélkülözhetetlen a NAD+, ami a kulcsa az egész folyamatnak.


A fentiek egyébként nemcsak az emberi szervezetre, hanem az egész élővilágot tekintve is érvényesek: a baktériumoktól az emlősökig majdnem minden energiaigényes anyagcserefolyamatban ATP-vel fizetnek. A molekula kulcsszerepét és mindenütt jelenlevőségét jól mutatja, hogy szokványos tevékenységeink közben minden nap nagyjából a testtömegünkkel egyező tömegű ATP-t alakítunk át (pl. Törnroth-Horsefield, Neutze 2008).
A sokféle sejtreakció tehát ATP-t használ el, az ATP-fogyasztás ezért az érem egyik oldala.


A másik oldalon az ATP regenerációja folyik.


Ez főleg a mitokondrium nevű sejtszervecskékben megy végbe. A mitokondrium tartalmazza azokat a molekulákat és reakciókörülményeket, melyek lehetővé teszik, hogy a szervetlen a foszfátcsoport (Pi) újra az ADP-re kötődjön (ATP-ADP+Pi és vissza).
Élsportolók, amatőr sportolók figyelem! Az izomsejtek összehúzódásához is ATP-bontás szükséges: emlékezhetünk, hogy a miozin egy ATP-áz enzim. Ezért aztán nem véletlen, hogy az élet, a mozgás, a sporttevékenység alfája és omegája az, hogy adott idő alatt megfelelő mennyiségű ATP-t állítsunk elő.


Az energiatermelés tehát mindig szervesanyag bontásából indul ki, és oxigént igényel (ld. a légzés bruttó egyenlete). A sejtek legfontosabb, „üzemanyag” értelmű tápanyaga, a hat szénatomos glükózmolekula a sejtplazmában jelen lévő enzimek segítségével több lépésben két darab, egyenként három szénatomos egységre, piroszőlősavra (melynek vizes oldatban ionja a piruvát) bontódik.
A folyamatot glikolízisnek nevezzük.


A glikolízis ismeretében érthetővé válik, hogy miért fontos oxigénnel ellátni az izomsejteket: a mozgáshoz az izmoknak össze kell húzódniuk, ehhez ATP kell, annak a keletkezéséhez pedig oxigénre van szükség. Minél tovább tudjuk tehát biztosítani a kellő mennyiségű oxigént és az oxidáció tápanyagát (glükózmolekula), annál tovább tudunk ATP-t előállítani. Ha a tevékenység során elegendő oxigén áll rendelkezésre az izomsejtekben, akkor úgynevezett aerob körülmények között használjuk izmainkat.


Mi az a koenzim?


A koenzimek szerkezetileg nem fehérje molekulák. Úgy működnek, hogy lazán kötődnek az enzimekhez kovalens kötések révén. Ez a kötelék ideiglenes. A koenzimek elektronokat visznek át az enzimekkel és megszakítják a kötésüket. Ezek az elektronok segítik a kémiai reakció katalizálását.


A NAD + és az enzim, az ATP-szintáz esetében az átvitt elektronok kiváltják a sejtenergia termelését. A koenzimek lényegében mikroszkopikus transzporterek, amelyek újra és újra leadják elektronjaikat az enzimek számára.
Honnan veszi a test a koenzimeket?


A koenzimek vagy természetes úton jönnek létre a szervezetben, vagy vitaminok formájában biztosítják az előállítást, akár az elfogyasztott ételekből, akár az elfogyasztott étrend kiegészítőkből. Azonban nem minden vitamint kezel a szervezet egyformán.
Egyes vitaminok, például a folsav és más B-vitaminok, segítik a testet a koenzimek előállításában, azáltal, hogy biztosítják az építőkockákat a felépítéshez.


Más vitaminok, például a C- és E-vitaminok nem igényelnek ilyen gondoskodást; ezek cselekednek önmaguktól és önmagukban, ebben az esetben antioxidánsként hatnak.)


Miért fontos a NAD+?


A NAD elsődleges funkciója a sejtek mitokondriumában van. A mitokondriumokat gyakran „a sejt erőművének” nevezik. Azért kapják ezt a becenevet, mert képesek energiát termelni a sejtek összes funkciójához. A szervezet energiájának 90% -a a mitokondriumokból származik. A NAD+ ezeknek a folyamatos erőműveknek, a mitokondriumoknak a gyújtása. Segítenek beindítani a „mobilmotorokat”. Enélkül a celluláris energiatermelés hirtelen leállna. Szüksége van minden emberi szervezetnek a NAD+ -ra, hogy levegőt lélegezzen a tüdejébe, és vért pumpáljon a szívébe, stb.


Hogyan segít a NAD+ az energiatermelésben?


A sejtek és a mitokondriumok többféle módon termelnek energiát. A leghatékonyabb módszer azonban az elektronszállító láncnak nevezett folyamat. A NAD+ lazán kötődik a mitokondriális enzimekhez kovalens kötéseken keresztül. De ez a kötés ideiglenes, megszakad, miután a NAD+ elektronokat továbbít az enzimekkel. Ezek az elektronok segítenek katalizálni egy kémiai reakciót, megindítva a sejtenergia termelését. Láncnak nevezik, mert több enzim működik együtt, mint egy futószalag, és átadja az elektronokat a következő enzimnek. A NAD+ részt vesz ebben a folyamatban, mivel szállítómechanizmusként működik, és negatív töltésű elektronokat adományoz és fogad el számos enzimnek, amelyek türelmesen ülnek a mitokondriális membránon. A NAD+ alapvetően táplálja a mitokondriumokat. Enélkül nem indulna el az elektronszállító lánc. Mint egy elhagyatott gyár, a mitokondriális membránban lévő enzimek fel nem használt és terméketlenek maradnának.


(A mitokondriumok tehát az energia létrehozása érdekében az adenozin-trifoszfát vagy az ATP nevű molekula előállításán dolgoznak. Az ATP lényegében energiatároló molekula, vagy apró akkumulátor, amely energiát biztosít bárhol és bármikor, amikor a sejtnek szüksége van rá. A test sejtjei és a mitokondriumok számos módon képesek előállítani az ATP-t. A leghatékonyabb módszer azonban az elektrontranszport-láncnak nevezett folyamat, amely a sejtek ATP-szükségleteinek nagy részét előállítja. Az elektrontranszport-lánc kémiai folyamat, amely a mitokondriumokon belül, különösen a mitokondriális membránban fordul elő.
A NAD+ szállítási mechanizmusként vesz részt ebben a folyamatban, negatív töltésű elektronokat adományozva és elfogadva számos enzimnek, amelyek várakoznak a mitokondriális membránban. Amikor elfogadja ezeket az elektronokat, a NAD+ molekulaszerkezete NADH-ra változik. A NADH végén H van, mert szerkezetéhez pozitív töltésű hidrogénmolekula tartozik. Amint leadják/adományozzák ezeket az elektronokat és kiűzik a hidrogén protont, a NADH NAD+ molekulává változik, ami azt jelzi, hogy a hidrogénmolekula most leékelődött/levált a szerkezetéről.)


Hogyan segít a NAD+ a sejtek javításában?


A NAD+ -nak más szerepei is vannak a sejt más enzimjeivel. Például a sirtuinek és a poli (ADP-ribóz) polimerázok (PARP) olyan enzimosztályok, amelyek NAD+-ot igényelnek. A szirtuinek a sejt szabályozói, míg a PARP -k aktív szerepet játszanak a DNS helyreállításában. Az olyan dolgok, mint a túlevés, az ivás, az alváshiány, a mozgáshiány, a túl sok mozgás (továbbá a stresszes állapot) mind károsíthatják a sejteket (ami NAD+ kimerüléshez vezet, és ami emiatt megköveteli a mitokondrium energetikei túltermelését). A sirtuinok és a PARP -k elengedhetetlenek a károk helyreállításához.


(A biológiai test/szervezet sirtuinjai és PARP –jai tehát létfontosságúak a sejtkárok orvoslásában.
A NAD+ elektronjainak lecsupaszítása helyett a sirtuinok a NAD+ -ot koenzimként használják a dezacetilezésnek nevezett feladat végrehajtására, míg a PARP-ok a NAD+ segítségével segítenek a riboszilációnak nevezett feladat végrehajtásában.
Ezek a stresszre és a DNS-helyreállításra adott sejtes reakció fontos folyamatának első lépései.)

Hogyan kaphatjuk meg a NAD + -ot?


Még egyszer tehát, a koenzimeket vagy természetes módon hozza létre a szervezet, vagy vitaminok formájában biztosítani kell. Azonban nem minden vitamint kezel a szervezet egyformán. Egyes vitaminok, például a folsav és a B -vitamin segítik a szervezetet koenzimek előállításában azáltal, hogy építőköveket képeznek azok előállításához. Más vitaminokat, például a C- és E -vitamint nem kell összeszerelni; önmagukban, jelen esetben antioxidánsként hatnak. A NAD+ -ot természetesen a szervezet minden sejtje termeli. Az olyan módszerek, mint a böjt és a testmozgás fenntartják, és esetleg növelhetik a NAD termelését, de a NAD+ elsődleges építőanyagát a B3 -vitamint tartalmazó élelmiszerekből nyeri, ilyenek: a tehéntej, a gomba, a hal, a zöldségfélék és az élesztő mind a B3 -vitamin forrásai, amelyek segíthetnek több NAD+ építésében a szervezetben.


A NAD+ nem jó azonban mint önálló étrendkiegészítő.


A NAD+ molekula közvetlen étrendkiegészítése azonban eredeti formájában csak szerényen hatékony, mivel nem képes közvetlenül belépni a sejtekbe (ami ez esetben a kulcs). A Journal of Nutritional Science and Vitaminology egyik tanulmánya azt mutatja, hogy a test az orálisan beadott NAD+ -ot kisebb molekulákra bontja felhasználás céljából. A cellába kerülve újra össze kell őket állítani a NAD + kialakításához. Ez a lebontás és újbóli összeszerelés extra energiát és időt igényel, ami a NAD+ közvetlen kiegészítésével nem hatékony módon növeli a test NAD+ szintjét.


A NAD+ táplálék kiegészítésének a fent felsoroltak közül a legjobb módja a B3-vitamin-étrendkiegészítők.


A B3-vitaminok NAD+ prekurzorok, vagyis kisebb molekulák, amelyeket építőkockaként használnak a sejtek a NAD+ létrehozására. Miután áthaladnak a sejten, enzimekkel együtt összeállnak a NAD+ kialakítása érdekében. A B3-vitamin 3 fő formája létezik: niacin, nikotinamid és nikotinamid-ribozid.


Egyesek formák jobbak lehetnek, mint mások, ezért fontos ismerni a különbségeket, hogy biztosan az adott egyén igényeinek leginkább megfelelő mikroelemet válassza az ember az étkezés kiegészítéseként.


A niacin (NA), a kereskedelmi forgalomban használt B3 vitamin egyik, a legkorábbi és legkönnyebben fellelhető formája, amelyet általában a multivitaminokban és a reggeli müzlikben található meg, azonban nagy dózisban okozhatja az arc kipirulását (az arc vörösségét), mint nem kívánt mellékhatást.


A nikotinamid (NAM) nem okozza ezt a hatást, de nem hatékony NAD+ prekurzor. A Journal of Biological Chemistry folyóiratban megjelent tanulmány azonban azt mutatja, hogy a nikotinamid gátolja a sirtuint, amely a sejtek helyreállítását elősegítő enzimek fontos osztálya.


A nikotinamid-ribozid (NR) egyszerre biztonságos és hatékony a NAD+ szint növelésében (tehát a leghatásosabb a fent felsoroltak közül). A nikotinamid -ribozid (NR) a B3 -vitamin család legújabb tagja (https://mebar.hu/B3-vitamin ). Bár rokon, az NR szerkezetileg és biokémiailag különbözik a niacintól és a nikotinamidtól. Az NR újszerű felfedezése vitaminként kritikus fordulópont lett a NAD+ kutatásban, mivel egyedülálló tulajdonsága, hogy sokkal hatékonyabban emeli a NAD+ szintet, mint a B3 -vitamin elődei (https://mebar.hu/nikotinamid-ribozid ). A mai napig az NR, különösen a Niagen® nem számolt be tulajdonítható káros hatásokról a közzétett emberi klinikai vizsgálatok során.

(A NAD+ fenntartásának és esetleges növelésének a módjai között - bár az NR közvetlen beviteléhez képest hatékonyságuk jelentősen elmarad - a helyes életmódot, a böjtöt, a keto diétát, és a rendszeres testmozgást /főleg az állóképességi edzéseket/ a tudomány már vizsgálat alá vette.
A megfelelő életmód - amely biztosíthatja a betegségek elkerülését, a vírus- és baktérium fertőzéseket, stb. -stresszmentes, törekszik a mérték betartására az evés, ivás, alvás, mozgás, és a másokkal szembeni magatartás terén, ami által a NAD+ szintjének fenntartását elérheti, vagy legalább enyhítheti a csökkenését.
A böjt időtartamának el kell érnie és/vagy meg kell haladnia a 12 órát, hogy a folyamatok beinduljanak, és kellő hatásfokúak legyenek. A legjobb hatásfokú böjt a 24 órás váltakozó evés-nem evés, utána az ún.szakaszos böjtök.
A keto diéta is kiválthat NAD+ fenntartó hatást, bár itt előfordulhatnak bizonyos mellékhatások.
A rendszeres testmozgást e tekintetben sokan vizsgálták, így a magyar egyetemeken is, mint például Marton Orsolya, Hart Nikolett, Dr.Koltai Erika, stb.
Az emberiség ösztönösen és tudatosan tehát mindig kereste sejtjei energiatermelésének fenntartására és/vagy növelésére a módszereket több-kevesebb sikerrel.
Mivel a megvalósított spirituális mesterek életét nem vizsgálták, sem speciális spirituális gyakorlataikat - tánc, meditáció, jóga, légzés, stb. -, így megállapítható, hogy jelenleg a sejt-energiatermelés helyreállításának tudományosan is igazolt leghatékonyabb módszere a NR közvetlen bevitele.)


Mi a különbség a NAD és a NAD+ és a NADH között?


A boltok polcain a NAD+ és a NADH is felcserélhető módon használható étrendkiegészítőként. A NAD inkább gyűjtőfogalom, amely meghatározza a NAD különböző formáit, amelyek molekuláris szinten történnek. Így a NAD+ és a NADH a megfelelő név, attól függően, hogy az energiatermelési út melyik szakaszán található. Amikor a NAD+ elfogadja az elektronokat, a molekuláris szerkezet NADH -ra változik. A betűszó végén H van, mert szerkezetét hidridként fogadta el. Ezzel ellentétben a NADH átalakul NAD+ molekulává, amikor elektronokat adományoz. Tehát a NAD+ és a NADH valójában csak az érem két oldala.


(A leadás/lemondás/adományozás után a NAD+ tulajdonképpen befejezte célját. Az elektronok tehát a mitokondriális membránban lévő enzimeket működtetik, akárcsak az áram az üzemet. Az enzimek úgy működnek együtt, mint egy futószalag, és az elektronokat a következő enzimhez vezetik, amíg el nem érik az utolsó mechanizmust, az ATP-szintázt. Az ATP-szintáz pedig befejezi a folyamatot a végső csomag, az ATP felépítésével. Ezután az ATP-t az egész sejtbe elküldik, ahol szükséges az energiát biztosítani. A NAD+ tehát létfontosságú elektronhordozó, a kulcs, amely lényegében a mitokondriumokat működteti. Enélkül, azaz a NAD+ molekula hiányában az elektronszállító lánc nem indulna el, és így nem is tudna működni. Miért fontos tehát a NAD +? A NAD+ egy olyan létfontosságú koenzim, amely segíti a testet az energiatermelésben és számos más sejtszintű folyamat végrehajtásában. A NAD+ energiatermelésben betöltött szerepére való összpontosítás és tudományos kutatás azonban eltartott egy ideig, mire a szélesebb közvéleményben is ismertségre tett szert.)



Miért nem hallottam korábban a NAD+ -ról?


A NAD energiatermelésben betöltött szerepére való összpontosítás némi időt vett igénybe, hogy vonzóbbá váljon a szélesebb nyilvánosság számára. Arthur Harden és William John Young tudósok először 1906 -ban fedezték fel a NAD+ -ot, amikor az erjedést tanulmányozták. Louis Pasteur élesztősejtekkel folytatott munkáját folytatva Arthur Harden igyekezett többet megtudni arról, hogyan működnek az élesztő anyagcsere-folyamatai. Sajnos a nyilvánosság nem mutatott ugyanolyan érdeklődését a kutatás iránt, mint Harden vagy Young. Bár a tudományos körök között mély felfedezésként hirdették, a NAD+ csak később kapta meg a szükséges jelentőségét, hogy kiemelje fontosságát és a megfelelő helyre kerüljön. A kutatás felgyorsult Az 1930 -as években, amikor a pellagra, más néven „fekete nyelvű betegség” kezdett el terjedni az amerikai (USA) délvidéken. A pellagra halálos betegség volt, amely gyulladt bőrt, hasmenést, demenciát és sebeket okozott a szájban. Abban az időben Joseph Goldberger a betegséget B3 -vitamin tápanyaghiányként azonosította. Kísérletei azt mutatták, hogy a tej és az élesztő enyhítette a tüneteket. Végül Goldberger kutatásai a niacin, a B3 -vitamin legkorábbi formájának elkészítéséhez vezettek. A niacin hatékony mikrotápanyaggá vált a betegség kezelésére, és napokon belül javulást mutatott a betegeknél. Később a NAD+ kutatások visszaestek, mint fókuszmező, mert a pellagra már nem volt szerencsére gyakori betegség.

 

Miért olyan elterjedt ma (2021-ben) a NAD+?


Az öregedési kutatások iránti legutóbbi és folyamatos érdeklődések a NAD+ kutatást a tudomány előtérébe helyezték. A Cellben megjelent áttekintésben egy kutatócsoport az öregedés kilenc jellemzőjét javasolta, az egyik a mitokondriumok egészségével kapcsolatos. A mitokondriális diszfunkció megelőzésének további kutatásával a NAD+ a figyelem középpontjába került, mivel közvetlen szerepet játszik a mitokondriális egészségben és az egészséges öregedésben.
Hassina Massudi és csapata az Új-Dél-Walesi Egyetem Farmakológiai Tanszékéről felfedezte az életkorral összefüggő változásokat az emberek NAD-anyagcseréjében. Massudi kutatásai azt mutatják, hogy a NAD+ szint több mint 50% -kal csökken 40 éves kor után, és hogy a NAD+ alacsony szintje a mitokondriális hatástalansághoz kapcsolódik. A közérdekű új hullám eredményeként a NAD+ kutatása 2004 -ben úttörő szerepet kapott a nikotinamid -ribozid (NR) felfedezésében, amely hatékonyabb előfutára a NAD+ szint növelésének. A NAD+ -al kapcsolatos további kutatások továbbra is ígéretes hírekkel szolgálnak, tovább erősítve az öregedéssel kapcsolatos gondolkodásunkat. Végül a NAD+ lehetőségei megkérdőjelezhetik sejtjeink természetes lebomlását.

 

Forrás:

https://www.truniagen.com/blog/what-is-nad/

Az eredeti forrásszöveg tartalmi és szerkezeti változtatásának jogát a szerző fenntartja a jövőre nézve, mely az eredeti forrásszöveg fordítását nem befolyásolja.

 

Fordítás és kiegészítés, a zárójeles részek:

Mebar Kft.

Kapcsolódó termékeink:

 NAD+